Híres arab tudósok

2016. máj. 1.

Bemutatunk három arab származású nagyon fontos történelmi személyt: egy tudóst, egy utazót és egy tengerészt, akik eredményei, tapasztalatai a mai napig kihatással vannak a mi kultúránkra is. Európában ők kevésbé ismertek, pedig munkásságuk máig hat: az arab tudomány eredményeit az európai civilizáció is használta.

Az egyiknek köszönhetjük az egyenletek megoldásának módszerét (átvisszük egyik oldalról a másikra), a másik többet utazott, mint Marco Polo (a 14. században 121.000 km-t !!! tett meg) és a harmadik mindenféle eszköz nélkül jobban tájékozódott tengeren, mint ma bármelyik tengerész: Vasco da Gamát is ő vezette el a Jóreménység fokához.

Arabok a tudományban A VII.-VIII. században a hódítások sikereinek köszönhetően az Arab Birodalom elérte legnagyobb kiterjedését az Ibériai-félsziget déli részétől Egyiptomon, Perzsián át Indiáig. Ezen időszakban kezdett el jelentkezni az arabok kielégíthetetlen tudásszomja, aminek számos tudományág látta hasznát. Az arabok sikeresen magukévá tették a meghódított népek eredményeit, így válhattak az ókori ismeretek hű őrzőivé és továbbfejlesztőivé. Birodalom szerte létesültek a kulturális központok: Bagdad, Mekka, Szamarkand, Kairó, Córdoba, Toledo, Sevilla. Ezen városokban könyvtárak, egyetemek, csillagvizsgálók kezdték meg működésüket. A felsorolt városok egykori dicsőségét még ma is őrzik az építészeti emlékek.

Muhammad ibn Músza l-Hvárizmi (kb. 8–9. század) perzsa matematikus, geográfus és csillagász volt. Ő tekinthető a legnagyobb matematikusnak az iszlám civilizációban. Ő vezette be az indiai számolási rendszert, az arab számokat, felfedezte a logaritmusokat, és bevezette a „0” fogalmát. Szintén indiai előzményekkel kidolgozta az algebra tudományát, módszereket vezetett be az egyenletek egyszerűsítése terén – például az egyenleg megoldásánál az egyik oldalról átvisszük a számokat a másik oldalra. Az algebra szó is egyik munkájának címéből ered.

Ibn Battúta (1304– 368) egy marokkói berber származású muszlim tudós és utazó volt. Híres könyve a Rihla, melyben útjairól írt. Utazásai közel harminc évig tartottak, amelyek alatt szinte az egész arab világot bejárta, mint Észak-Afrikát, Nyugat-Afrikát, a Közel-Kelet, Belső-Ázsiát és Délkelet-Ázsiát, de eljutott Dél- és Kelet-Európába, Kínába és az indiai szubkontinensre is. Nagyobb utat járt be mint kortársa, Marco Polo. A mintegy 121 000 km-es megtett útjával minden idők egyik legnagyobb utazójaként tartják számon, ilyen hosszú utat valószínűleg nem tett meg senki rajta kívül a gőzgépek megjelenéséig, ami úgy 450 év elteltével következett be. Róla nevezték el Tanger, az egyik legfontosabb marokkói kikötőváros nemzetközi repülőterét.

Ahmad ibn Majid (1421-1500) arab tengerész és térképész, a mai Ománban született. Tengerész családba született már 17 évesen egyedül elnavigált egy hajót. Őt tekintik az első arab tengerésznek. A nyugati civilizációban arról ismert leinkább, hogy ő navigálta el Vasco da Gamát Afrikából Indiába – bár különböző tudósok kétségbe vonják ezt a tényt. Tény viszont, hogy mindenféle eszközök nélkül a csillag állásából képes volt a helyes útirányt megtalálni – mindezt a 15. században. Költészeti munkáiról is híres, közel 40 prózai és lírai kötetet szerzett. Az irodalomban a “tenger oroszlánjaként” is ismert.

 

Iratkozz fel hírlevelünkre

Legyen szó szezonális akcióról, látnivalóról vagy kedvező hotel ajánlatról, legyél mindig naprakész! Kedvezményes ajánlatokért iratkozz fel hírlevelünkre!

Adatkezelési hozzájárulás

Sikeresen feliratkoztál